Szenna

A szenna –a szenna mehnevezést általában a Senna alexandrina fajra használják– rendkívül hatékony hashajtó és béltisztító, a hagyományos indiai gyógyászat évezredek óta használja a cserje leveleit és terméseit. Európában először a múl században jegyezték fel testtisztító tulajdonságait. Szintén ebben az időszakban, Európa több területén létezett egy szenna alapú gyógyital, amelyet „katolikus főzetnek” neveztek, és a szorulásos problémák kezelésére alkalmazták. A szenna 1-2 méter magas eredetileg Afrikában, és Indiában őshonos, ahol nem csak gyógyhatásai, hanem fürtös, sárga, az akácra emlékeztető virágai miatt is termesztették: számos kert pompás dísze volt. Manapság világszerte az egyik legelterjedtebb hashajtó alapanyag, ami annak is köszönhető, hogy a szenna igénytelen –kivéve a meleg- és fény igényét−, ezért olcsón hozzáférhető gyógynövény. Hashajtó és székrekedés megszüntető tulajdonsága mellett méregtelenítő, fogyókúrás, bőrvédő és immunerősítő hatása is figyelemreméltó.

Gyógyhatásai

A szenna legfontosabb hatóanyagai a nagy mennyiségben elsősorban a leveleiben, valamint kisebb arányban a termésében megtalálható antrakinon származékok −szennozidok−, amelyek erős hashajtó hatással rendelkeznek. Ezen kívül találhatunk még benne flavonoidokat, nyálkákat, valamint kalcium-oxalátot is.
Az antrakinont a vékonybél csak részlegesen tudja felszívni, a vastagbélben pedig a bélflóra támadja meg. Ennek hatására képződnek az úgynevezett szabad antrakinonok, amelyek a szenna terápiás hatásait biztosítják. Ezzel az aránylag hosszú folyamattal magyarázható, hogy a szenna hashajtó hatása a bevitele után általában csak 12-16 órával jelentkezik. A szabad antrakinonok leginkább az oldali vastagbélben és a szigmabélben fejtik ki hatásukat. Itt csökkentik a víz, a nátrium és a klór felszívódását, valamint a vastagbél nyálkahártyáját fokozott kálium kiválasztásra ösztönzik. Ennek következménye a belek magasabb víztartalma, ami lággyá teszi és megnöveli széklet mennyiségét, rövid távú alkalmazása megszünteti a krónikus szorulást. A szenna hashajtó képességét fokozza, hogy az antrakinon származékok közvetlenül stimulálják a vastagbél idegtörzseit, ezzel felgyorsítják a bélmozgást, és a széklet ürülését. Mindez elősegíti a szervezet méregtelenítését, valamint a béltisztítást, és a féregtelenítést, hiszen a felgyorsult bélmozgással a lerakódott méreg- és salakanyagok, valamint a paraziták és petéik is eltávoznak az emésztőrendszerből. Nem véletlen, hogy a szenna az egyik legjobb természetes méregtelenítő. Annak köszönhetően, hogy felpuhítja a székletet, segít megelőzni az aranyér és a végbélrepedés kialakulását. És ez nem minden: a szenna a gyomrot is megtisztítja, ugyanis erősen hánytató hatású. Mivel felgyorsítja az anyagcsere folyamatokat, és a megemésztett táplálék gyorsabban halad keresztül a bélrendszeren, a szenna fogyasztásával csökken a vérbe kerülő kalória mennyisége, ezáltal gátolja a súlygyarapodást, és hozzájárul a fogyókúrák sikeréhez. Erősíti az immunrendszert, mérsékli a vastagbélrák kialakulásának esélyét, antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik.
A szenna tartalmaz pinitolt, ami egyfajta inzulinutánzó anyagként képes csökkenteni a vércukorszintet: valójában nem hoz létre inzulint, és nem támogatja a termelődését sem, ám a véráramba kerülve támogatja a glükózanyagcserét, javítja a szervezet energiafelhasználását. A homeopátiában a szenna tinktúrát –gyógykivonat− a gyermekkori acetonémiás (nehezen csillapítható) hányás esetén is előszeretettel alkalmazzák. Gyulladáscsökkentő hatása révén a szennából előállított kenőccsel kezelhetők a pattanások (akné), a pikkelysömör és az ekcéma, kivonata szebbé és erősebbé teszi a hajszálakat.
Nagyon fontos, hogy a szennát hashajtóként csak akkor használjuk, ha semmilyen más módszerrel nem értünk el eredményt, mivel a növény szívproblémákat és emésztőrendszeri panaszokat okozhat.

Mit mond a tudomány?

A szenna hashajtó hatását vizsgálták a Wisconsin Egyetem (University of Wisconsin) kutatói. Negyvenkét székrekedéses felnőttnek psylliumot (7,2 g/nap), illetve psylliumot és szennát (6,5 + 1,5 g/nap) adtak. Mindkét módszerrel nőtt az ürítés gyakorisága, valamint a széklet tömege, azonban a szennát is kapók esetében érezhetőbb volt a javulás, míg a széklet nedvességtartalma csak a szenna hozzáadásával nőtt meg. A felmérés részletes eredménye az American Journal of Gastroenterology szaklapban olvasható.

Felhasználása

Szenna tea készítése:

A szenna teát este, lefekvés előtt érdemes fogyasztani, hiszen hashajtó hatásának kifejtéséhez 5-7 óra szükséges. Fontos tudni, hogy a szennateát béltisztítóként csak kúraszerűen szabad használni, a benne található vegyületek ugyanis befolyásolják a szervezet víz- és elektrolit háztartását, és a túlzott káliumveszteség szívműködési zavarhoz, illetve izomgyengeséghez, bélnyálkahártya-irritációhoz vezethet. A teát magában, vagy mézzel ízesítve is fogyaszthatjuk, klimax esetén pedig fagyönggyel kombináljuk, mert így csökkenti leginkább a hormonális változásokkal járó panaszokat. 12 éves kor alatt, terhesség és szoptatás idején a szenna tea alkalmazása nem javasolt!

Hivatkozások

Bruneton J. Pharmacognosie et phytochimie plantes medicinales. Ed. Lavoisier, Paris, 1993.

Fintelmann V. Modern phytotherapy and its uses in gastrointestinal conditions. Planta Med. 57, S 48-S 52, 1991.

Nakajima K. et al. Isolation of a new aloe-emodin-dianthrone diglucoside from senna and its potentiating effect on the purgative activity of sennoside A in mice. J. Pharmacy Pharmacol. 37, 703-706, 1985.

J.S. Qadry, Ed. Shah and Qadry pharmacognosy, 12th Edn, B.S Shah prakashan, Ahemdabad: 226-235, (2005)

K.D. Tripathi , Ed. Essential of medical pharmacology, 5th Edn. Jaypee brothers medical publishers (p) ltd: 610-613, (2004)

Mukhopadhyay M.J. et al. Genotoxicity of sennosides on the bone marrow cells of mice. Food Chem. Toxicol. 36, 937-940, 1998.

Duke, James A., Michael Castleman, and Alice Feinstein. The Green Pharmacy. Emmaus, PA: Rodale Press, 1997.

van Gorkom, B. A., Karrenbeld, A., Limburg, A. J., and Kleibeuker, J. H. The effect of sennosides on colonic mucosal histology and bowel preparation. Z.Gastroenterol. 1998;36:13-18.

Goldberg, Burton. Alternative Medicine: The Definitive Guide. Fife, WA: Future Medicine Publishing, 1993.

Lewis, S. J. and Heaton, K. W. Stool form scale as a useful guide to intestinal transit time. Scand.J Gastroenterol. 1997;32:920-924

Agra, Y. Sacristan and M.A. Gonzalez. „Efficiency of Senna versus Lactulose in Terminal Cancer Patients Treated with Opioids.” Journal of Pain and Symptom Management (1998) 15(1): 1-7.

Shelton, M.G. „Standardized Senna in the Management of Constipation in the Puerperium: A Clinical Trial.” South African Medical Journal (1980) 57(3): 78-80.