Görögszéna - szélhajtó, puffadás ellen

A hüvelyesek családjába tartozó görögszéna –görög lepkeszeg− nevével ellentétben nem „görög”, hiszen eredetileg Ázsiából származik. Már az ókori egyiptomiak és perzsák is használták, főként a kóros soványságot és az étvágytalanságot kezelték zúzott magvaival. Annyira hatékonyan működött, hogy az arab orvosok sok esetben a vékonyabb menyasszonyokat görögszéna kúrára fogták, hogy az esküvőjük napjára szépek, és az akkori ideálnak megfelelően kellően gömbölydedek legyenek. Rómában a gladiátorok menüjének egyik rendszeres összetevője volt, hiszen remek energia- és tápanyagforrás. Ennek ellenére a középkorig főként az állatok élelmezésére használtak, erre utal a növény „széna” elnevezése is. Főként háromszög alakú, sárgás magvait fogyasztják, azonban a görögszéna csírái és a fiatal növény is hasznos tápanyagokat rejt: India bizonyos területein párolva, köretként fogyasztják. Kiváló fűszernövény, a curry egyik legfontosabb alapanyaga. Gyógyhatásait a középkorban kezdték újra értékelni, elterjedésében a bencés barátok játszottak főszerepet, a korabeli feljegyzések szerint ők kezdték először termeszteni. Saját készítésű főzeteikbe és gyomorkeserűkbe keverve a görögszénát emésztőserkentőként alkalmazták, napi rendszerességgel fogyasztva óvták magukat a fertőző betegségekkel szemben, valamint külsőleg használva sebeket, fekélyeket gyógyítottak a segítségével. Régóta használják afrodiziákumként, mellnövesztőként és a tejtermelés fokozására. A görögszéna ezen kívül hatékony szélhajtó, valamint megszünteti a kellemetlen puffadást.

Gyógyhatásai

A görögszéna bővelkedik A-, C- és B-vitaminokban, kiemelkedő a kalcium-, réz-, magnézium- és vastartalma, ez utóbbi jelentősen hozzájárul a vörösvérsejtek termelődéséhez, ezáltal hatékonyan kezeli a vérszegénységet. Magjai erős fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek, amelyet belső és külső alkalmazásuk során egyaránt kifejtenek. A görögszéna javítja az emésztést, csökkenti a bélproblémák –gyulladások, IBS− miatt kialakuló kellemetlen tüneteket: többek között a székrekedést és a renyhe bélmozgást. Nyáktartalma révén síkosítja és óvja a belek nyálkahártyáját, mérsékli az irritáló élelmiszerek –fűszerek, koffein− káros hatásait, valamint enyhíti az aranyér miatti panaszokat. Egyedülálló szélhajtó hatása gátolja a puffadást okozó bélgázok torlódását, csillapítja a has és a gyomor feszülését. Hatékony afrodiziákum és mellnagyobbító, a benne található diosgenin (szaponin vegyület) a szintetikus ösztrogén és számos szteroid alapanyaga. Erősíti az immunrendszert, antioxidáns összetevői lassítják az öregedést, megkötik a gyulladásokat, szív- és érrendszeri betegségeket, valamint rákot –elsősorban a mellrák és a vastagbélrák ellen használható– okozó szabad gyököket. A görögszéna rendszeres fogyasztása szabályozza a triglicerid- és az LDL (rossz) koleszterin szintjét, eltávolítja a lerakódásokat az érfalakról, így hozzájárul egyes szív- és érrendszeri (ilyen az érelmeszesedés, a stroke és az infarktus) betegségek elkerüléséhez. Nyákjai megkötik a vérben található cukrokat, ezáltal megakadályozzák azok felszívódását: így járulnak hozzá a megfelelő vércukorszint fenntartásához. A 2-es típusú cukorbetegség kezeléséhez azzal is hozzájárul, hogy növeli az inzulintermelést. Mérsékli a torokfájást, oldja a hurutot, enyhíti a köhögést és lázat. Kiváló májvédő, túlzott alkoholfogyasztás vagy májbetegségek esetén hatékonyan regenerálja a sérült májszöveteket, ösztönzi a máj egészséges működését. Jótékonyan hat a hormonszintre, a szoptatás időszakban hozzájárul a fokozott tejtermeléshez, szabályozza és megkönnyíti a menstruációt, megszünteti a klimax kellemetlen tüneteinek –hőhullámok, depresszió, görcsök– kialakulását, valamint csökkenti a csontritkulás kockázatát. Teltségérzetet is okozó rostjai révén kezeli a kisebb emésztési zavarokat, segít véget vetni a székrekedésnek és a hasmenésnek, hozzájárul a béltisztításhoz és a szervezet méregtelenítéséhez. Külsőleg alkalmazva a görögszéna főzete lágyítja, fertőtleníti és nyugtatja a gyulladt, pattanásos vagy ekcémás bőrt, támogatja a sebgyulladást, enyhíti az izomfájdalmat.

Mit mond a tudomány?

Tizennyolc, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknek nyolc héten keresztül napi tíz gramm porított görögszéna magot adtak az Isfahan University of Medical Sciences kutatói, akik arra voltak kíváncsiak, hogyan befolyásolja a gyógynövény a betegek Az International Journal for Vitamin and Nutrition Research szaklapban közzétett tanulmányukból kiderül, hogy azoknál a betegeknél, akik forró vízzel kevert őrleményt kaptak, jelentősen csökkent az erekben plakkokat okozó triglicerid szintje (vérzsír), az éhgyomri vércukorszint, valamint csökkent az LDL (rossz) koleszterin mennyisége. Mindez arra utal, hogy a görögszéna hozázjárulhat a 2-es típusú cukorbetegség kezeléséhez.

Felhasználása

Görögszénamag tea készítése:

A görögszénamag tea serkenti az emésztési folyamatokat, szabályozza a helyes bélműködést, csökkenti a puffadást, ezért érdemes étkezés után fogyasztani. Cukorbetegség esetén kifejezetten ajánlott, ugyanis lassítja a cukor felszívódását.

Mivel védi és megtisztítja a tüdőt, ha köhögünk, már egy csésze görögszénamag tea is megkönnyebbülést hozhat. Remek görcsoldó, elősegíti a fekélyek gyógyulását. Hatással van a női hormonháztartásra, a szoptatás ideje alatt naponta elfogyasztott görögszénamag tea megnöveli a tejtermelést, a klimax idején enyhíti a kellemetlen tüneteket. Mivel méhösszehúzódást idézhet elő, terhesek ne fogyasszák. Szintén nem ajánlott a görögszénamag tea azoknak, akik vércukor és koleszterincsökkentő gyógyszereket szednek, vagy allergiások a mogyoróra. Naponta 2-3 kis csészével is ihatunk belőle, mellékhatásaként gázosodás és hasmenés jelentkezhet, de ezek pár napa alatt elmúlnak.

Hivatkozások

Sharma, RD; Raghuram, TC; Rao, NS (1990). "Effect of fenugreek seeds on blood glucose and serum lipids in type I diabetes". European Journal of Clinical Nutrition 44 (4): 301–6.

Bordia A, Verma SK, Srivastava KC: Effect of ginger (Zingiber officinale Rosc.) and fenugreek (Trigonella foenumgraecum L.) on blood lipids, blood sugar and platelet aggregation in patients with coronary artery disease. Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acids 1997, 56:379-384.

Sharma, R.D. Effect of fenugreek seeds and leaves blood glucose and serum insulin responses in human subjects. Nurt Res. 1986;6:1353–136

Mathern JR, Raatz SK, Thomas W, Slavin JL: Effect of fenugreek fiber on satiety, blood glucose and insulin response and energy intake in obese subjects. Phytother Res 2009, 23:1543-1548

Madar, Z., Abel, R., Samish, S., Arad, J. Glucose lowering effect of fenugreek in non-insulin dependent diabetes. Eur J Cancer Prev. 1988;42:51–54.

Acharya, S.N., Acharya, K., Paul, S., Basu, S.K. (2011). Antioxidant and antileukemic properties of selected fenugreek (Trigonella foenum-graecum L.) genotypes grown in western Canada. Can. J. Plant Sci. 91(1): 99-105.

Sharma, R.D., Sarkar, A., Hazra, D.K. Hypolipidemic effect of fenugreek seeds: a chronic study in non-insulin dependent diabetic patients. Phytother Res. 1996;10:332–334.

Nahas, R., Moher, M. (2009). Complementary and alternative medicine for the treatment of type 2 diabetes. Can. Fam. Physician. 55(6): 591-596.

Snehlata, H.S., Payal, D.R. (2012). Fenugreek (Trigonella foenum-graecum L.): An Overview. Int. J. Curr. Pharm. Rev. Res. 2(4): 169-187.

Swaroop, A., Bagchi, M., Kumar, P., Preuss, H. G., Tiwari, K., Marone, P. A., & Bagchi, D. (2014). Safety, efficacy and toxicological evaluation of a novel, patented anti-diabetic extract of Trigonella Foenum-Graecum seed extract (Fenfuro). Toxicology mechanisms and methods, 24(7), 495-503.