Banán

A banán világszerte az egyik legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcs. Számos változata létezik, ennek köszönhetően a trópusi országokban az év mindegyik hónapjában szüretelik, ahogyan üvegházban is könnyen nevelhető. A fűfélék családjába tartozik, bár sokkal jobban hasonlít a fákra, magassága sok esetben meghaladja a nyolc métert, levelei akár három méter hosszúak is lehetnek. Neve feltehetően az arab „banan” szóból származik, ennek jelentése ujj, ami valószínűleg a gyümölcs formájára utal. Legalább 2500 éve ismert, számos értékes és egészséges növénnyel szemben a banán éppen fordított karriert futott be. Először az arab hódítók vitték el Ázsiából Afrikába, majd az 1500-as évek elején portugál hajósok és misszionáriusok terjesztették el a karibi országokban, ahol az 1880-as évektől kezdve rendkívül nagy mennyiségben termesztik. Európában a gyümölcsnek csak a belsejét fogyasztják, ám Afrikában és Ázsiában egyéb részeit is hasznosítják, például kosarakat, tárolókat, tányérokat szőnek a leveleiből. Gyógyhatásai széleskörűek, közreműködik az emésztési zavarok, a gyomorégés és a reflux kezelésében, fogyasztásával csökkenthető a magas vérnyomás, a leukémia, a végbélrák, a szív-és érrendszeri megbetegedések, valamint a vesekő kockázata. Javítja a memóriát, kiváló hangulatjavító, hozzájárul a vérszegénység megszüntetéséhez. A banán energiával tölt fel, ugyanakkor kúraszerűen alkalmazva hatékony fogyókúrás étel.

Gyógyhatásai

A banán összetétele körülbelül 60% víz, 23% szénhidrát, 2,5% növényi rost, 1% fehérje és 0,3% zsír, egy átlagos méretű (125g) gyümölcs 90-120 kalória. Nagyobb mennyiségben tartalmaz A-vitamint, B6-, B7- és B9-vitaminokat, valamint C-, E- és K-vitamint. Fellelhető benne, igaz kisebb koncentrációban, B6-vitamin is, amely részt vesz a fehérje anyagcserében. Bővelkedik magnéziumban, mangánban, foszforban és rézben, vastartalma révén hozzájárul a vérszegénység megszüntetésében, hiszen fokozza a vörös vérsejtek képződését. Egyetlen banánnal fedezhető a napi ajánlott káliumbevitel ötöde, ezért csökkenti hatékonyan a magas vérnyomást, támogatja a szív- és érrendszer egészséges működését, segít elkerülni a szívinfarktust. Szívvédő tulajdonságait fokozza, hogy nem tartalmaz koleszterint és telített zsírokat.

Számos, a szervezet számára könnyen hasznosítható egyszerű cukrot −szacharóz, glükóz és fruktóz− és szénhidrátot tartalmaz, ezért a banán fogyasztása szinte azonnal plusz energiát biztosít a szervezet számára. Ugyanakkor szabályozza a vércukor-, a lipidek és az inzulin szintjét a vérben, így alkalmanként, a kezelőorvossal egyeztetve, cukorbetegek számára is ajánlott.

A friss gyümölcs hatóanyagai enyhítik a gyomorégést és a refluxot, megkötik a gyomorsavakat, valamint gyorsítják a bél nyálkahártyájának regenerálódását, ezáltal gyorsítják a fekélyek hegesedését, gyógyulását. Rostjai javítják az emésztést –egy banán elfogyasztása a napi rostszükséglet kb. 15 százalékát fedezi–, a bélmozgások ösztönzésével szabályozzák az ürítési folyamatokat, feloldják a székrekedést, méregtelenítik és megtisztítják a bélrendszert a káros lerakódásoktól. Utóbbi hatásához jelentős B-vitamin tartalma is hozzájárul, ami a magnéziummal együtt erősíti a központi idegrendszert, javítja az általános közérzetet, megszünteti az alvászavarokat, mérsékli a stressz tüneteit. Antidepresszáns tulajdonsága annak köszönhető, hogy a benne található triptofán nevű aminosav növeli a szervezetben a boldogsághormonként is ismert, kedélyjavító és nyugtató szerotonin mennyiségét. Szintén a nagy mennyiségű rost hatására a banán hamar teltségérzetet okoz, ezért magas cukortartalma ellenére fogyókúrához is felhasználható.

Gazdag antioxidánsokban (különösen karotinoidokban), amelyek lassítják a sejtek öregedését, csökkentik a gyulladások és a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Magas káliumtartalma révén védi a csontok, az izmok és az idegrendszer egészségét, akadályozza a megfelelő csontsűrűség elvesztését. A túlzott nátriumfogyasztás „kimossa” szervezetünkből a kalciumot, mely a vizelettel távozik, a banánban található kálium azonban ellensúlyozza a nátrium káros hatását. Ezen kívül a vesekő, a végbélrák és a felnőttkori leukémia megelőzésében is jó szolgálatot tehet. A banán a jótékony (probiotikus) baktériumok táplálékául szolgáló prebiotikum, a frukto-oligoszacharid egyik legjobb forrása, így hozzájárul az anyagcserében, egyes vitaminok termelésében, valamint az immunrendszer működésében fontos szerepet játszó bélflóra egyensúlyának fenntartásához.

Mit mond a tudomány?

A banán magas vérnyomásra gyakorolt hatását vizsgálták indiai és nepáli tudósok, akik huszonnyolc, magas vérnyomással küzdő beteget arra kértek, hogy húsz napon keresztül egyenek napi két érett banánt. A Medical Science szaklapban megjelent tanulmányból kiderül, hogy az étrendváltás hatására a páciensek diasztolés és szisztolés vérnyomása is csökkent.

Felhasználása

• Alvászavarok
• Anyagcsere javítása
• Bélflóra egyensúlyának fenntartása
• Béltisztítás
• Cukorbetegség
• Csonterősítés
• Depresszió
• Emésztési zavarok
• Energiaszint emelése
• Fogyókúra
• Gyomorégés
• Magas vérnyomás
• Méregtelenítés
• Rákmegelőzés
• Reflux
• Stressz
• Stroke megelőzés
• Székrekedés
• Vérszegénység

Hivatkozások

Nieman DC, Gillitt ND, Henson DA, et al. Bananas as an energy source during exercise: a metabolomics approach. PLoS One 2012;7:e37479.

Larsson SC, Orsini N, Wolk A. Dietary potassium intake and risk of stroke: a dose-response meta-analysis of prospective studies. Stroke. 2011;42(10):2746-50.

Duan X, Cheng G, Yang E, et al. Modification of pectin polysaccharides during ripening of postharvest banana fruit. Food Chemistry, Volume 111, Issue 1, 1 November 2008, Pages 144-149.

Perfumi M, Massi M, de Caro G. Effects of Banana Feeding on Deoxycorticosterone-Induced Hypertension and Salt Consumption in Rats. Pharm. Biol. 1994; 32(2):115-25.

Osim EE, Orie NN, Bose S, Etra KM. The effect of plantain and banana extracts on blood pressure and heart rate in albino rats. Nigerian J. Physiol. Sci. 1990;6(2):114-9.

Gylling H, Plat J, Turley S, et al. Plant sterols and plant stanols in the management of dyslipidaemia and prevention of cardiovascular disease. Atherosclerosis 2014;232:346-60.

Krishna GG. Effect of potassium intake on blood pressure. J Am Soc Nephrol. 1990;1(1):43-52.

Miller KC. Plasma potassium concentration and content changes after banana ingestion in exercised men. J Athl Train 2012;47:648-54.

Mitsou EK, Kougia E, Nomikos T, et al. Effect of banana consumption on faecal microbiota: a randomized, controlled trial. Anaerobe 2011;17:384-7.

Oliveira L, Freire CS, Silvestre AJ, et al. Lipophilic extracts from banana fruit residues: a source of valuable phytosterols. J Agric Food Chem 2008;56:9520-4.