Banán

A banán világszerte az egyik legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcs. Számos változata létezik, ennek köszönhetően a trópusi országokban az év mindegyik hónapjában szüretelik, ahogyan üvegházban is könnyen nevelhető. A fűfélék családjába tartozik, bár sokkal jobban hasonlít a fákra, magassága sok esetben meghaladja a nyolc métert, levelei akár három méter hosszúak is lehetnek. Neve feltehetően az arab „banan” szóból származik, ennek jelentése ujj, ami valószínűleg a gyümölcs formájára utal. Legalább 2500 éve ismert, számos értékes és egészséges növénnyel szemben a banán éppen fordított karriert futott be. Először az arab hódítók vitték el Ázsiából Afrikába, majd az 1500-as évek elején portugál hajósok és misszionáriusok terjesztették el a karibi országokban, ahol az 1880-as évektől kezdve rendkívül nagy mennyiségben termesztik. Európában a gyümölcsnek csak a belsejét fogyasztják, ám Afrikában és Ázsiában egyéb részeit is hasznosítják, például kosarakat, tárolókat, tányérokat szőnek a leveleiből. Gyógyhatásai széleskörűek, közreműködik az emésztési zavarok, a gyomorégés és a reflux kezelésében, fogyasztásával csökkenthető a magas vérnyomás, a leukémia, a végbélrák, a szív-és érrendszeri megbetegedések, valamint a vesekő kockázata. Javítja a memóriát, kiváló hangulatjavító, hozzájárul a vérszegénység megszüntetéséhez. A banán energiával tölt fel, ugyanakkor kúraszerűen alkalmazva hatékony fogyókúrás étel.

Gyógyhatásai

A banán összetétele körülbelül 60% víz, 23% szénhidrát, 2,5% növényi rost, 1% fehérje és 0,3% zsír, egy átlagos méretű (125g) gyümölcs 90-120 kalória. Nagyobb mennyiségben tartalmaz A-vitamint, B6-, B7- és B9-vitaminokat, valamint C-, E- és K-vitamint. Fellelhető benne, igaz kisebb koncentrációban, B6-vitamin is, amely részt vesz a fehérje anyagcserében. Bővelkedik magnéziumban, mangánban, foszforban és rézben, vastartalma révén hozzájárul a vérszegénység megszüntetésében, hiszen fokozza a vörös vérsejtek képződését. Egyetlen banánnal fedezhető a napi ajánlott káliumbevitel ötöde, ezért csökkenti hatékonyan a magas vérnyomást, támogatja a szív- és érrendszer egészséges működését, segít elkerülni a szívinfarktust. Szívvédő tulajdonságait fokozza, hogy nem tartalmaz koleszterint és telített zsírokat.
Számos, a szervezet számára könnyen hasznosítható egyszerű cukrot −szacharóz, glükóz és fruktóz− és szénhidrátot tartalmaz, ezért a banán fogyasztása szinte azonnal plusz energiát biztosít a szervezet számára. Ugyanakkor szabályozza a vércukor-, a lipidek és az inzulin szintjét a vérben, így alkalmanként, a kezelőorvossal egyeztetve, cukorbetegek számára is ajánlott.
A friss gyümölcs hatóanyagai enyhítik a gyomorégést és a refluxot, megkötik a gyomorsavakat, valamint gyorsítják a bél nyálkahártyájának regenerálódását, ezáltal gyorsítják a fekélyek hegesedését, gyógyulását. Rostjai javítják az emésztést –egy banán elfogyasztása a napi rostszükséglet kb. 15 százalékát fedezi–, a bélmozgások ösztönzésével szabályozzák az ürítési folyamatokat, feloldják a székrekedést, méregtelenítik és megtisztítják a bélrendszert a káros lerakódásoktól. Utóbbi hatásához jelentős B-vitamin tartalma is hozzájárul, ami a magnéziummal együtt erősíti a központi idegrendszert, javítja az általános közérzetet, megszünteti az alvászavarokat, mérsékli a stressz tüneteit. Antidepresszáns tulajdonsága annak köszönhető, hogy a benne található triptofán nevű aminosav növeli a szervezetben a boldogsághormonként is ismert, kedélyjavító és nyugtató szerotonin mennyiségét. Szintén a nagy mennyiségű rost hatására a banán hamar teltségérzetet okoz, ezért magas cukortartalma ellenére fogyókúrához is felhasználható.
Gazdag antioxidánsokban (különösen karotinoidokban), amelyek lassítják a sejtek öregedését, csökkentik a gyulladások és a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Magas káliumtartalma révén védi a csontok, az izmok és az idegrendszer egészségét, akadályozza a megfelelő csontsűrűség elvesztését. A túlzott nátriumfogyasztás „kimossa” szervezetünkből a kalciumot, mely a vizelettel távozik, a banánban található kálium azonban ellensúlyozza a nátrium káros hatását. Ezen kívül a vesekő, a végbélrák és a felnőttkori leukémia megelőzésében is jó szolgálatot tehet. A banán a jótékony (probiotikus) baktériumok táplálékául szolgáló prebiotikum, a frukto-oligoszacharid egyik legjobb forrása, így hozzájárul az anyagcserében, egyes vitaminok termelésében, valamint az immunrendszer működésében fontos szerepet játszó bélflóra egyensúlyának fenntartásához.

Mit mond a tudomány?

A banán magas vérnyomásra gyakorolt hatását vizsgálták indiai és nepáli tudósok, akik huszonnyolc, magas vérnyomással küzdő beteget arra kértek, hogy húsz napon keresztül egyenek napi két érett banánt. A Medical Science szaklapban megjelent tanulmányból kiderül, hogy az étrendváltás hatására a páciensek diasztolés és szisztolés vérnyomása is csökkent.

Felhasználása

Alvászavarok
Anyagcsere javítása
Bélflóra egyensúlyának fenntartása
Béltisztítás
Cukorbetegség
Csonterősítés
Depresszió
Emésztési zavarok
Energiaszint emelése
Fogyókúra
Gyomorégés
Magas vérnyomás
Méregtelenítés
Rákmegelőzés
Reflux
Stressz
Stroke megelőzés
Székrekedés
Vérszegénység

Hivatkozások

Nieman DC, Gillitt ND, Henson DA, et al. Bananas as an energy source during exercise: a metabolomics approach. PLoS One 2012;7:e37479.

Larsson SC, Orsini N, Wolk A. Dietary potassium intake and risk of stroke: a dose-response meta-analysis of prospective studies. Stroke. 2011;42(10):2746-50.

Duan X, Cheng G, Yang E, et al. Modification of pectin polysaccharides during ripening of postharvest banana fruit. Food Chemistry, Volume 111, Issue 1, 1 November 2008, Pages 144-149.

Perfumi M, Massi M, de Caro G. Effects of Banana Feeding on Deoxycorticosterone-Induced Hypertension and Salt Consumption in Rats. Pharm. Biol. 1994; 32(2):115-25.

Osim EE, Orie NN, Bose S, Etra KM. The effect of plantain and banana extracts on blood pressure and heart rate in albino rats. Nigerian J. Physiol. Sci. 1990;6(2):114-9.

Gylling H, Plat J, Turley S, et al. Plant sterols and plant stanols in the management of dyslipidaemia and prevention of cardiovascular disease. Atherosclerosis 2014;232:346-60.

Krishna GG. Effect of potassium intake on blood pressure. J Am Soc Nephrol. 1990;1(1):43-52.

Miller KC. Plasma potassium concentration and content changes after banana ingestion in exercised men. J Athl Train 2012;47:648-54.

Mitsou EK, Kougia E, Nomikos T, et al. Effect of banana consumption on faecal microbiota: a randomized, controlled trial. Anaerobe 2011;17:384-7.

Oliveira L, Freire CS, Silvestre AJ, et al. Lipophilic extracts from banana fruit residues: a source of valuable phytosterols. J Agric Food Chem 2008;56:9520-4.