Fehérmályva gyökér - méregtelenítő és védi a vastagbelet

A fehérmályva, más nevén orvosi ziliz –népiesen bársonyos mályva, mályvarózsa, lágymályva, mahola, mázola− már az ókorban is nagy népszerűségnek örvendett. Botanikai neve a görög „althain” ("ἄλθειν"), azaz gyógyítani szóból származik. Friss leveleit a rómaiak valódi ínyencségként fogyasztották, míg a gyógyászatban többnyire a növény gyökereit használták. A fehérmályva jótékony hatásairól Hippokratész is megemlékezett, számos más gyógynövényhez hasonlóan termesztését és szaporítását Nagy Károly törvényben rögzítette. A középkorban igen gyakran használták a fertőzések, fekélyek, gennyes kelések kezelésére. A híres Bingen-i Szent Hildegárd, aki apáca létére neves zeneszerzőnek számított, valamint számos, főként teológiai és természettudományos írással büszkélkedhetett, a fehérmályvát kiemelkedően hatékony láz- és fejfájás csillapítóként tartotta számon. Ezen kívül segítségével sikeresen orvosolta a megfázás és az influenza tüneteit, valamint a légúti megbetegedéseket. A francia népi orvoslás követői a fehérmályva gyökerét porították, és puha cukorkákat készítettek belőle, melyet pȃtè dȩ guimauve-nak neveztek, és légúti panaszok ellen, vagy makacs köhögés csillapítására használták.

Gyógyhatásai

A fehérmályva gazdag keményítőkben, pektinben, nyálkában, cukrokban, zsírokban és gyulladásgátló flavonoidokban. A benne található nyálkák lágyítják, nyugtatják és óvják a nyálkahártyát, legyen szó a légutakról, vagy az emésztőrendszerről. Pektintartalmának köszönhetően a fehérmályva (tea) fogyasztása megkönnyíti a széklet távozását, hozzájárul a méregtelenítéshez és a béltisztításhoz, kiváló kiegészítője lehet a fogyókúráknak. Azok is bátran alkalmazhatják, akik valamilyen emésztőrendszeri problémával küszködnek, hiszen a fehérmályva poliszacharidjai révén síkosítja a bélfalakat, valóságos védő zselét képez rajtuk, ezzel nyugtatja a gyulladásos megbetegedések okozta kellemetlen tüneteket. Hozzájárul a gyomorfekély, az irritábilis bél szindróma (IBS), a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa), valamint a Crohn-betegség kezeléséhez és a panaszok enyhítéséhez.
Kiváló ellenszere a húgyutakban fellépő gyulladásoknak is, enyhíti a felfázást és a hólyaggyulladást, valamint a vesekövek miatt jelentkező irritációkat. A fehérmályvát sikerrel alkalmazhatjuk bélhurut, kólika, hasmenés és székrekedés ellen. Gyorsítja a légúti megbetegedések gyógyulását, oldja a hurutot, rövid időn belül megszabadít a száraz köhögéstől, fertőtleníti a szájüreg nyálkahártyáját, csillapítja az ínygyulladást, elősegíti az afták gyógyulását, mérsékli az asztma tüneteit. Különösen jól használható torokgyulladás esetén, a növény levelében és gyökerében található poliszacharidok ugyanis a köhögés csillapítása mellett antibakteriális hatásuknak köszönhetően enyhítik a gyulladást és a fájdalmat. A fehérmályva gyökér nyálkatartalma szabályozza a vércukorszintet, ezáltal hozzájárul a cukorbetegség kezeléséhez. Külsőleg –kenőcsökben vagy önmagában– alkalmazva segít megszüntetni a bőrgyulladásokat, zúzódásokat, fekélyeket és az izomfájdalmakat. Rovarcsípés és kisebb sebek és égési sérülések –ilyen a napégés esetén a fehérmályvából készített borogatás tehet jó szolgálatot.

Mit mond a tudomány?

A fehérmályva virág hatását vizsgálták a Lebanese American University kutatói. A megjelent tanulmányukból kiderül, hogy a virág vizes kivonata növeli a vérben a HDL (jó) koleszterin mennyiségét, gátolja a vérrögök kialakulását elősegítő trombicita-aggregációt, valamint hozzájárul a gyulladások, a gyomorfekély és zsíranyagcsere zavar kezeléséhez, illetve megszüntetéséhez.

Felhasználása

Fehérmályva tea készítése:

A fehérmályva tea kiváló ellenszere a légúti megbetegedéseknek. Nyákoldó és köptető hatású, csökkenti a gyulladásokat, enyhíti a makacs köhögést, az orrfolyást és a torokfájást, ezért a megfázásos időszakban érdemes naponta fogyasztani. Óvja a bélfalakat, mérsékli az IBS és a gyomorfekély kellemetlen tüneteit, támogatja a belek sérült nyálkahártyájának gyógyulását, javítja az emésztést, utóbbi hatását akkor tudjuk kihasználni, ha étkezések előtt isszuk meg a teát. A fehérmályva gyökér tea erősíti az immunrendszert, és szabályozza a vércukorszintet. Öblögetésre is használhatjuk: megszüntetheti az ínygyulladást és a szájüregi fertőzéseket, ebben az esetben a gyökeret főzzük meg. Külsőleg alkalmazva, hidratálja a bőrt, a kisebb felületi sebek és vágások gyógyításában is segítségünkre lehet. Naponta legfeljebb három csészényit igyunk.

Hivatkozások

Hage-Sleiman, R; Mroueh, M; Daher, CF (2011). „Pharmacological evaluation of aqueous extract of Althaea officinalis flower grown in Lebanon”. Pharmaceutical biology 49 (3): 327–33.

Nosal'ova G, Strapkova A, Kardosova A, Capek P, Zathurecky L, Bukovska E. Antitussive action of extracts and polysaccharides of marsh mallow (Althea officinalis L., var. robusta) [in German]. Pharmazie, 1992;47:224-226.

Nosál'ova G, Strapková A, Kardösová A, Capek P, Zathurecký L, Bukovská E. [Antitussive action of extracts and polysaccharides of marsh mallow (Althea officinalis L., var. robusta)] [German]. Pharmazie. 1992;47(3): 224-226.

Rani, S.; Khan, S.A.; Ali, M. (2010). „Phytochemical investigation of the seeds of Althea officinalis L”. Natural Product Research 24 (14): 1358–1364.

Williamson EM, Evans FJ, Wren RC. Potter's New Cyclopaedia of Botanical Drugs and Preparations. Saffron Walden (GB): C.W. Daniel Company Limited; 1998

Sutovska M, Nosalova G, Franova S, Kardosova A. The antitussive activity of polysaccharides from Althaea officinalis l., var. Robusta, Arctium lappa L., var. Herkules, and Prunus persica L., Batsch. Bratisl Lek Listy. 2007;108(2):93-99.

Beaune A, Balea T. Anti-inflammatory experimental properties of marshmallow: its potentiating action on the local effects of corticoids. Therapie, 1966;21:341-347.

Hage-Sleiman R, Mroueh M, Daher CR. Pharmacological evaluation of aqueous extract of Althaea officinalis flower grown in Lebanon. Pharm Biol. 2011;49:327–333

Gudej J. Flavonoid compounds of leaves of Althea officinalis L. (Malvaceae). Part 1. Glucosidoesters and monoglucosides. Acta Pol Pharm, 1985;42:192-198.

Blumenthal M, Goldberg A, Brinckmann J, editors. Herbal Medicine: Expanded Commission E Monographs. Newton (MA): Integrative Medicine Communications; 2000

http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.3109/13880209.2010.516754

http://www.vitalitas-magazin.hu/belgyogyaszat/megfazas-influenza-c-vitamin

http://www.meregtelenites-beltisztitas.com/szekrekedes-kezelese/

http://www.meregtelenites-beltisztitas.com/beltisztito-program/

http://www.meregtelenites-beltisztitas.com/meregtelenites/

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21281251