Bodza

Kevés olyan gyógynövény létezik, aminek az íze és illata is kellemes, ráadásul a gyerekek sem utasítják el. Pontosan ilyen a bodza, ami ráadásul rendkívül gazdaságos: szinte bárhol megterem, virága, bogyója, levele és szára egyaránt felhasználható egészségügyi célokra. Különösen egészséges a 2-3 méteresre növő fekete bodza, amelyet a népi gyógyászat elsősorban méregtelenítésre és emésztési problémák kezelésére használ. Nagyanyáink köhögés- és torokfájás ellen előszeretettel főztek bodzateát. Számos évszázados babona fűződik hozzá, Svédországban a várandós asszonyok a könnyebb terhesség reményében megcsókolták a bogyóit, a déli országokban a levelével dörzsölték be a lópatkót, mert úgy hitték, hogy ezzel elkerülhető a rozsdásodása. Angolszász területeken azt gondolták, hogy ha a bodza ágait elégetik a tűzhelyen, a házba beköltözik az ördög. A bodza erős antioxidáns, javítja az immunrendszer működését, csökkenti a koleszterinszintet, védi a szívet, valamint hozzájárul a zsírok lebontásához, így fogyókúrás szerként is megállja a helyét. Vírus- és baktériumellenes hatásának köszönhetően a különböző fertőzésekkel is sikerrel veszi fel a harcot, hatékony influenza és megfázás esetén. A bodza virágából készülő tea és szörp, a bogyójából előállított üdítőital és lekvár, valamint a bodzakivonat egyaránt rendelkezik a növény jótékony tulajdonságaival.

Gyógyhatásai

A fekete bodza nagy mennyiségben tartalmaz A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6- és C-vitamint valamint flavonoidokat, triterpéneket, glikozidokat, cukrokat és tanninokat. Antioxidánsai –mint a rendkívül hatékony antocianinok– megkötik a szabad gyököket, lassítják a sejtelöregedést, erősítik az immunrendszert, gátolják a rosszindulatú –daganatot okozó− sejtek elszaporodását, a gyulladások és az érrendszeri megbetegedések kialakulását.
A virágából készült kivonat vagy főzet fokozza az izzadást, ezzel hozzájárul a szervezetben felgyülemlett méreganyagok eltávolításához, és segít csökkenteni a lázzal járó megbetegedések során a testhőmérsékletet. Virágainak, bogyójának és leveleinek vírus-, gomba-, valamint baktériumellenes hatóanyagai enyhítik a légúti megbetegedések, az asztma, a köhögés, a hörghurutgyulladás, a szénanátha, a megfázás és az influenza tüneteit, feloldják az orrdugulást.
Szabályozza a koleszterinszintet, flavonoidjai a méregtelenítésen kívül értágító hatással is bírnak, megszabadítják az ereket az esetleges lerakódásoktól, ezáltal a bodza jelentősen javítja a periférikus vérkeringést, csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának esélyét. A bodzavirág beállítja a vércukorszintet, mérsékli az ízületi fájdalmakat, antiszeptikus tulajdonságának köszönhetően a szájban és torokban megjelenő gyulladások ellen is alkalmazható.
A bogyókból és a virágból főzött bodzatea nagyszerű ellenszere az érelmeszesedésnek. Külsőleg −borogatásként− alkalmazva mérsékli az ízületi gyulladás miatt jelentkező fájdalmakat, valamint kezeli az égéseket, a horzsolásokat és a szemgyulladást, javítja a látást. A bodza termése –nagyon fontos, hogy csak éretten szabad fogyasztani, az éretlen bogyó ugyanis ciánt is tartalmaz– túlnyomó részben vízből áll, de bővelkedik szénhidrátokban, rostokban, fehérjékben, tanninokban, aminosavakban, káliumban, magnéziumban, cinkben, nátriumban és kalciumban is. Virágjához hasonlóan, a bodza bogyója is kiváló hashajtó, megszünteti a makacs szorulást, enyhíti a krónikus bélgyulladás és az IBS kellemetlen tüneteit. Leve a méregtelenítő kúrát végzőknek, valamint a fogyókúrázóknak is ajánlott, mivel szabályozza és serkenti a bélműködést, rendszeressé és alapossá teszi az ürítést, gyorsítja a zsírok lebontását. A bodzalé vagy tea jó szolgálatot tehet fejfájás, migrén, ideggyulladások, valamint nyugtatóként, a stressz és az álmatlanság kezelésében. A bodzavirágszörp szintén segíti a fogyást, ugyanis elveszi az éhségérzetet.
A bodza háncsával (a kéreg alatti rész) összekeverve a bogyók ráadásul vízhajtó hatással bírnak, serkentik a vesék és a húgyhólyag működését, idegi fájdalmakra, szívritmuszavarra, köszvényre, valamint hólyagbántalmakra is gyógyírt jelent. Összetört és gézbe rakott levelei az aranyér, míg az ecetes és sós levélpép a fogtályog kezelésére alkalmazható.

Mit mond a tudomány?

A német Justus-Liebig-Universität Gießen kutatóinak elsőként sikerült tudományosan igazolni a bodza termésének antimikrobiális tulajdonságait. A BMC Complementary and Alternative Medicine szaklapban megjelent tanulmányukban leírják, hogy a bodza bogyóiból készült kivonat kiemelkedő fertőtlenítő, valamint baktérium- és vírusellenes hatású. A vizsgálatok szerint a kivonat főként a többek között felső légúti fertőzéseket okozó Streptococcus pyogenes és Catarrhalis branhamella baktériumokkal, valamint az influenzavírusokkal szemben hatékony.

Felhasználása

Bodza tea készítése / kéregből:

A bodzakéregből készült főzet legfontosabb tulajdonsága, hogy jelentős hashajtó hatással rendelkezik. Krónikus, vagy akut székrekedés esetén ajánlott a fogyasztása, segítségével elkerülhetjük az aranyér kialakulását. Mivel nem túl ízletes, fűszerezhetjük egy kevés ánizzsal vagy köménymaggal: ezek még jobban kiemelik emésztésserkentő tulajdonságait. Ha xilittel, vagy steviával édesítjük, hatékonyabban fokozza a bélmozgásokat. Ennek eredményeként segít megszabadítani a szervezetet a toxinoktól és a felgyülemlett salakanyagoktól.

Arra ügyeljünk, hogy krónikus székrekedés kezelésekor se igyunk belőle 2-3 pohárnál többet, mert nagyon erős hasmenést okozhat. Ha viszont fogyni akarunk, és toleráljuk a hasmenést, akár 5-6 pohárral is fogyaszthatjuk, ilyenkor ügyeljünk a kiszáradás megelőzésére. A bodza kérgéből készült tea vízhajtó, ezáltal tisztítja a húgyutakat, és csökkenti a magas vérnyomást.

Bodza tea készítése / virágból:

A virágból készült bodza teát, bár önmagában is remek az aromája, tetszés szerint ízesíthetjük, ezt ehetőleg mézzel, vagy finomítatlan barna cukorral tegyük. A bodzavirág főzete erősíti az immunrendszert, ezzel hozzájárul a szezonális megbetegedések megelőzéséhez. Segíti a húgysav eltávolítását, ezért a köszvénnyel szemben is hatásos lehet. A bodzavirág bioflavonoidjai erős antioxidáns hatással bírnak, megkötik a káros szabad gyököket. Fogyasztása serkenti a májfunkciókat, valamint szabályozza az emésztést, ezzel hozzájárul a szervezet méregtelenítéséhez. A bodza tea enyhe fájdalomcsillapítóként is funkcionál, külsőleg használva enyhítheti a mellhártyagyulladást és a bőrgyulladásokat. Adagolás megfázás, nátha esetén napi 2-3 csésze.

Bodza tea készítése / levélből:

A friss bodzalevélből készült főzet erős izzasztó, segít a testhőmérséklet csökkentésében, ezért fogyasztása lázzal járó megbetegedések esetén kifejezetten ajánlott. Ez a hatás szintén hasznosnak bizonyul, ha bőrünkön keresztül is szeretnénk megszabadulni a szervezetben felgyülemlett toxinoktól. Hozzájárul az ödémák, és a magas vérnyomás megszüntetéséhez is. A bodzalevél főzete ezen kívül remek gyulladáscsökkentő, főként a húgyutakra fejti ki kedvező hatását. Vízhajtó hatása miatt lehetőleg ne este, lefekvés előtt fogyasszuk, hanem reggel és mindössze egy pohárral.

Hivatkozások

Hearst, Caroline, et. al. Antibacterial activity of elder (Sambucus nigra L.) flower or berry against hospital pathogens. Journal of Medicinal Plants Research 2010; 4(17): 1805–1809.

British Herbal Pharmacopoeia (BHP). 1996. Exeter, U.K.: British Herbal Medicine Association.

Davidek, J. 1961. Isolation of Chromatographically Pure Rutin from Flowers of Elder. Nature 189:487-488.

Kolodynska, M. and W. Pasieczna. 1967. Oznaczanie rutyny i kwercetyny w wybranych preparatach galenowych z kwiatow bzu czarnego (Sambucus nigra) [The determination of rutin and quercetin in selected galenic preparations of Sambucus nigra flowers] [In Polish]. Ann Univ Mariae Curie Sklodowska [Med] 22:127-130.

Lukash, L.L. et al. 1997. Vliianie lektina sotsvetii Sambucus nigra na spontannyi i indutisrovannyi alkiliruiushchim agentom mutagenez v somaticheskikh kletkakh mlekopitaiushchikh [The effect of the lectin from Sambucus nigra inflorescences on spontaneous and alkylating agent-induced mutagenesis in mammalian somatic cells]. Tsitol Genet 31(5):52-60.

Taylor, M. 1998. Elderflower. Canadian Journal of Herbalism 6-7.

Blumenthal M, Goldberg A, Brinckman J, eds. Herbal Medicine: Expanded Commission E Monographs. Newton, MA: Lippincott Williams & Wilkins; 2000:103–105.

Serkedjieva, J. et al. 1990. Antiviral activity of the infusion (SHS-174) from flowers of Sambucus nigra L., aerial parts of Hypericum perforatum L., and roots of Saponaria officinalis L. against influenza and herpes simplex viruses. Phytotherapy Res 4:97.

https://nccih.nih.gov/health/euroelder

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25646848

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20222152

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21352539

http://www.meregtelenites-beltisztitas.com/meregtelenites/

http://www.meregtelenites-beltisztitas.com/irritabilis-bel-szindroma/